Észak-Nyugat Zalai Kistérségi Társulás
| Home | Bemutatkozunk | Önkormányzat |
| Térkép | Programjaink | Civil szervezetek |
A társuláshoz tartozó önkormányzatok
A 468 lelket számláló község Zalaegerszegtől 11 km-re a Balatont tápláló Zala folyó mentén helyezkedik el.
Írásos említése 1414-ben volt, 1871-től Lukafa kisközséggel egyesült. A falunak szép a környezete, keleten és nyugaton szőlőhegyek veszik körül, tiszta és egészséges a levegője. Az 1757-ben épült római katolikus műemlék jellegű templomban oltár és két barokk gyertyatartó van, mely a múltat őrzi.
A faluközpontban lévő faluház emeletén 4 apartman alkalmi szálláslehetőséget ad, a mellette lévő sportpályán lehetőség van a szabadidő hasznos eltöltésére. A közelben vasutállomás van, a faluban sűrű az autóbuszközlekedés. A község infrastrukturája mára már teljesen kiépített.
A községben kiválóan működik a Polgárőr szervezet, mely 2001. évben országos kitüntetést kapott a falu biztonságáért végzett munkájáért.
Információ: Alibánfa község Önkormányzata 8921. Alibánfa, Petőfi u. 1. Tel.: 92/317-511
A
jelenleg 1084 lakost számláló Egervár Zalaegerszegtől északra a 74-es főút
mentén, Zala és Vas megye határán
fekszik. Állandó lakossága döntően
mezőgazdasági termelésből él. Jelentős a gyümölcs – elsősorban az alma –
termelés és a szőlőtermelés.
A települést először 1281-ben említik írásos források. Története eseményekben gazdag multat tár elénk. Vára a török elleni végvári harcokban vált jelentőssé. Az 1497-től mezővárosi rangot élvező településhez több nagynevű nemes család (Egervári, Nádasdy, Széchenyi, Solymossy) élete, tevékenysége kötődik.
A Sárvíz patak völgyében, szőlőkkel, gyümölcsösökkel borított domboldalak közt elterülő falu természeti szépségei, értékei már önmagukban is pihenésre, kikapcsolódásra alkalmassá teszik. Védett természeti értékei mellett több műemlékkel rendelkezik. Közülük kiemelkedik a reneszánsz várkatélya – amely jelenleg turistaszállóként üzemel – és 1495-ben, eredetileg gótikus stílusban épült temploma.
Nyaranta az Egervári Esték egy hónapon át tartó, országosan is jelentős nyári színházi, zenei és képzőművészeti rendezvényei, szeptemberben a Solymossy Emléknap hagyományápoló eseményei kínálnak tartalmas szórakozási lehetőséget.
Információ: Várkastély 8913. Egervár, Vár u. 15. Tel.: 92/364-015, Egervár község Önkormányzata: 8913. Egervár, Vár u. 2. Tel.: 92/364-131
A községet az oklevelek 1450-es években említik először. A római katolikus templomot 1902-ben adományokból építették. Gősfa községet jelenleg 356 fő lakja, akik meghatározóan mezőgazdasági termelésből élnek.
Domborzati adottságai alapján a terület kiválóan alkalmas szőlőtermesztésre. Ezt a lehetőséget már az ősök is kihasználták, országszerte ismert volt a „gőshegyi halottámasztó bor” – melyhez legenda is kapcsolódik.
Pihenésre, kikapcsolódásra és felüdülésre kiválóan alkalmas a község környezete.
Információ: Faluház 8913. Gősfa, Dózsa Gy. U. 11., Tel.: 92/364-693
Gyűrűs az őskor óta lakott hely. Az oklevelekben 1292-ben szerepel, mint a Ják nembeli Sitkei család ősi birtoka. Régi egyházas hely, a török többször elpusztította a falut.
A XVIII. Században újratelepül, ekkor már a Felsőbüki család birtoka. A község nyugodt, dimbes-dombos környezete rabul ejti a látogatót. A községben Vörös József Lovardája várja a lovaglásra, lovaskirándulásra, sétakocsikázásra, lovas-íjász bemutatóra vágyó turistákat. Őshonos magyar lófajtái Európa-hírüek.
Információ: Önkormányzat 8933. Gyűrűs Tel.: 92/384-052
Kemendollár – Kemend és Ollár községekből egyesület a XIX. Század közepén. Kemend 1328-ban fordult elő az oklevelekben, mint váras hely. A várat a Kemendi, Kokas, Gersei Pethő családok birtokolták. A várban I. Ulászló király is megfordult. A vár a törökkor végéig őrizte a Zala völgyét. Falai a XVIII. Század elején omlásnak indultak. Köveiből új birtokosai, a Festeticsek, uradalmi épületeket és 1746-ban hegyi kápolnát építettek. Ollár 1292-ben már szerepelt az iratokban, mint nemesi birtok. A középkor folyamán a területet egytelkes nemesek bírták, a törökkorban elpusztult. A Festeticsek telepítették újra a XVIII. Században A XIX. Században itt épül ki az új uradalmi birtok.
Mára rendezett, jó levegőjű település, a környező településeket is megmozgató rendezvényük a téli DOLLÁRI ESTÉK, mely szórakoztató és tudományos programokban egyaránt bővelkedik.
Információ: Körjegyzőség 8932. Pókaszepetk, Tel.: 92/584-006
Zalaegerszegtől északra 5 km-re
található az erdő szabdalta dombok között a 220 fős kistelepülés. Az első írásos
emlék 1211-ből való a helységnév bővízű kutra vagy forrásra utal. Kálócfapuszta
nevő településrészen az 1753-ban a Farkas család által emelt műemlék kápolna és
kúria található.
A falu lakosságának jelentős része a közeli Zalaegerszegen talál munkát, vagy a növénytermesztés és állattenyésztés köti le a munkaerőt. Az utóbbi időben a környező településekről, és a városból is több család épített otthont a jó levegőjű, csendes, nyugodt kisközségben.
A faluban jól működik a falusi turizmus, a szőlőhegyek lankái pedig élménydús kirándulást nyújtanak.
Információ: Önkormányzat-Kulturház, 8911. Kiskutas, Fő u. 53. Tel.: 92/364-895
A 74.sz. főútról Nagypálin
áthaladva, illetve Zalaegerszeg-Ságod érintésével lehet Kispálit megközelíteni.
Sík területen épült, egyutcás kistelepülés a zalaegerszegi termálfürdő közvetlen
közelében. Ma 240-en lakják, zömmel időskorúak, de a falu az utóbbi időben kezd
„fiatalodni”. 1848 előtt úrbéres község volt, s azt követően is főként
mezőgazdaságból élt.
A település nevezetességei közé tartozik az I-II. világháborús emékmű, és a ma Művelődési Házként funkcionáló egykori Stefler család birtokában lévő kastély.
Információ: Körjegyzőség 8912. Nagypáli, Tel.: 92/564-040
Az 536 lelket számláló falu Zalaegerszegtől északra, Zala és Vas megye határán lévő dombvonulat tetején fekszik, szőlők és gyümölcsösök által övezve. A mai Lakhegy két hajdani település, Lak és Hegyfalfa nevét őrzik. Történelme szinte alig választható el a dombok lábánál elterülő Egervárétól.
A település nevét – bár területe az őskortól lakott – csak 1334-ben említik először. A középkorban a Gersei Pethő, a Gősfalvi Gős, a Hidvégi és az Egervári családok, majd a Széchenyiek birtokolják.
1949 előtt a lakosság mintegy 90 %-a mezőgazdasági termelésből élt. Bár napjainkra a mezőgazdasági termelés arányai és strukturája jelentősen változott, de a két ősi ág, a szőlő és a gyümölcstermesztés mindmáig meghatározó jelentőségű.
A környék természeti szépségei kitűnő lehetőséget kínálnak az idelátogatóknak, a pihenésre vágyóknak.
Információ: Önkormányzat 8913. Lakhegy, Petőfi u. 104., Tel.: 92/364-008
Az 500 főt számláló Nagykutas
községtől nyugatra húzódó
dombsor tetején a XVIII. Században épült boronafalu,
zsúpfedeles szőlőhegyi pincék, az erdők, a rétek, dombok és Zala megye
legnagyobb és legszebb almáskertje várják a vendégeket. A falu központjában
impozáns látványt nyújt az 1740-es években épült templom, és az 1992-ben épült
faluház, mely számos rendezvénynek ad otthont. Jelentős a faluban a civil élet,
a hagyományápolás és a sportszeretet. A Nagykutasi Népdalkör már az ország
határain kívülre is elvitték a község és a térség hírnevét, hűen őrzik Zala
népdalkincsét.
Információ: Önkormányzat 8911. Nagykutas, Fő u. 21. Tel.: 92/364-101
Nagypáli községről készült első
írásos emlékek mintegy 150 évesre tehetők. A településen élő emberek főleg
földműveléssel foglalkoztak. Nevezetességek közé tartozik a 100 éves templom,
valamint az 1996-ban épült tájba illő Közösségi Ház, valamint a falu
központjában emelt Hősi emlékmű. Kisfaludy Sróbl Zsigmond szobrászművész e
község egykori iskolájában végezte az elemi iskola I-VI. osztályát.
A település lélekszáma folyamatosan növekszik, az önkormányzat óriási fejlesztésbe kezdett: 96 házhelyes lakópark, és ökopark építésébe kezdett bele, mely várhatóan megduplázza a jelenlegi320 fős lakosságszámot, és nagy idegenforgalmi fejlődés is várható.
Információ: Önkormányzat 8912. Nagypáli, Arany J. u. 8. Tel. : 92/564-040
Zala megye észak-nyugati részén a
Zala és a Szévíz közötti szép környezetben fekvő igen régi település. Szép
műemlék jellegű temploma van, amelyet ritkaságszámba menő stációk vesznek körül.
Sportlétesítményei, tornaterme, fedett automata tekepályája a sportbarátoknak
nyújt alkalmat a kikapcsolódásra. A községben jól működő falusi turizmus üzemel.
Az önkormányzat és a Szülőföldemért Alapítvány sokat fáradozik a község vonzóvá
tételén.
Információ: Önkormányzat 8924. Nemesapáti, Tel.: 92/593-022
A falu első írásos említése 1335-ben volt. 1943-ban Ödögheny és Kishenye falvakból alakult meg a mai község. Lakóinak száma 400 fő. Szép a falu dimbes-dombos környezete, egészséges a levegője. A közeli „henyei” szőlőhegyekről jó a kilátás Zalaegerszeg városra és a környező községekre. A hegyi kápolna közkedvelt rendezvényhelye az augusztus 20-i hegyu bucsunak. A falu dombon lévő harangtornya, az 1992-ben felépített igénye és szép Faluház, valamint a Szent István királynak a millenium tiszteletére szentelt Makovecz-temploma csodálatos látványt nyújtanak a községbe látogatónak.
Információ: Önkormányzat 8921. Pethőhenye, Tel. : 92/393-434
Vasboldogasszony község
Zalaegerszegtől északra a 74.sz. főúttal párhuzamosan a Sárvíz patak völgyében
helyezkedik el. A lakosság létszáma 650 fő, fő tevékenységi köre mezőgazdasági
tevékenység: szőlő- és gyümölcstermelés és állattartás. Egyedüli műemlék jellegű
építménye a római katolikus templom, amelyről az 1409-es évekről van az első
írásos említés. Oltára barokk stílusban hársfából készült, ami jelenleg
egyedülálló az országban. A falut nagy vadállományú, gazdag erdők veszik körül.
Faluháza impozáns látványt nyújt a látogatóknak. A millenium tiszteletére
létesített emlékpark várja a megpihenőket, a Hegytörténeti Kiállítás elénktárja
a múltat, a hagyományokat, a Zalai népdalkincset pedig a Községi Népdalkör
Egyesület őrzi.
Információ: Önkormányzat 8914. Vasboldogasszony, Sziklai u. 2. Tel.: 92/364-391
Vöckönd – a kapornaki apátság ősi birtoka, 1451-ben olvashatunk róla először, 1480-ban már egyházas hely. A falu zárt fekvése miatt sok népi hagyományt őrzött meg századunk közepéig. Új temploma az 1900-as évek elején épült A Szentendrei Falumúzeumban állították ki a falu népi építészetét bemutató „Vöcköndi-házat”.
Információ: Körjegyzőség 8932. Pókaszepetk, Tel.: 92/584-006
Pókaszepetk – Szepetk és Pókafa
községeből egyesült 1943-ban. A falu területén már az őskorban megtelepedett az
ember. Szepetk neve 1334-ben fordult elő először írásos forrásokban. Pókafa neve
1453-tól ismert. A falu nemesi jogállását 1848-ig megőrizte. A község a török
korban többször elpusztult, és a XVIII. Század elején települt újra. Újkori
temploma 1863-ban épült, temetői kápolnája a a középkori templom maradványaiból
1756-ban épült fel. A mai Pókaszepetken zajlik az élet, van: Faluház, Iskola,
Teleház, a civil életet pedig a Pókaszepetkért Egyesület irányítja. A falu
lovasbarát hírében áll, fontos esemény az augusztusi Lovasverseny, valamint
lovas-íjász csoport is működik.
Információ: Önkormányzat, 8932. Pókaszepetk, Tel.: 92/584-006, vagy Faluház 8932. Pókaszepetk, Arany J. u. 7., Tel.: 92/384-479
Zalaistvánd a bronzkor óta lakott hely. A falut először 1279-ben említik az oklevelek. Ősi templomos hely, középkori templomának tornya ma is áll „Pusztatorony” néven. Mint a Gersei Pethő család birtoka, a falu a kemendi váruradalom része volt. A XIV.-XV. Században vásáros hely, vámja is volt. A török korban többször elpusztult, és a 18. század elején települt ujjá. Ekkor a Festeticsek kemendi uradalmához tartozott. E században már jelentős volt a falu evangélikus népessége, kik 1784-ben iskolát és templomot építettek. A templom oltárképét 1872-ban Barabás Miklós festette.
Információ: Körjegyzőség 8932. Pókaszepetk, Tel. : 92/584-006